April 20, 2015

LA - LV ... Zzyzx... miiii???

Egy kérdés mindig foglalkoztatott az autopályán: "Ez meg mi?"

Mikor az ember utazik Las Vegasból Los Angelesbe vagy Los Angelesből Las Vegasba a 15-ös autopályán, akkor elkerülhetetlenül találkozik vele...Vajon mit gondol a többi autós mikor a 239-es kijárathoz érkezik? Elgondolkoznak-e, vagy felteszik-e magukban a kérdést, hogy ez meg mi a szösz? Megpróbálkoznak-e az utcanév kiejtésével? Vajon ki vagy mi lehet ez a Zzyzx Road?
Erre a kérdésre próbáltunk fényt deríteni. Talán százszor is elhaladtunk mellette, de most nem. Most kihajtottunk a pályáról, hogy megfejtsük a kiejthetetlennek tűnő utcanév titkát.





Egy aszfaltozott, személyautóval is biztonságos út kanyarodik be a pálya menti hegy mögé, majd fel-fel bukkan egy-egy pálmafa az út mentén. Gatyás. Soha nem volt megnyírva. Nem kap vizet, de büszkén állja a sivatagi viszonyokat. A fagyot, a hőséget, a szárazságot...





Az út mindössze 5 mérföld (8 km) és egy fasorba fut bele, majd egy Stop tábla.



Jobbra van egy nyilvános parkoló, ahova behúztunk a Volkswagennel, majd felderítettük a környéket.

Jelenleg itt található a California State Fullerton Desert Studies Center. Vagyis a Kaliforniai Főiskola Sivatagi Tanulmányi Központja. Az intézmeny nyitva van civil látogatók előtt, igy ha időnk engedi, érdemes lassítani és eltölteni egy órás pihenőt ezen a nem mindenapi helyen. Nekem ez 35 évbe telt, mert nem volt senki, aki felvilagosított volna erről az érdekességről. Ezen probálunk most segíteni.

A jelen történet nem igazán érdemes emítésre, a hely különlegességét a korábbi tulajdonos, vagy inkább felhasználó története adja.

Egy természetes forrás található itt (Soda Springs). A Kaliforniába tartó forgalom itt haladt át annak idején, a víz miatt. Már az indiánok, majd a spanyol felfedezők használták, később pedig az amerikai hadsereg vert hadiszállást itt és az indiánoktól védte a területet. Az 1800-as években az itt felhalmozódott sókat felszíni bányászok kezdték kitermelni. 

1910 körül bezárták a bányákat, mert nem termeltek hasznot.



1944-ben, egy kaliforniai rádiós hittérítő, Curtis H. Springer kuruzsló szemelte ki a helyet, hogy tökéletes lenne wellness központnak. A feleségével együtt bányászati engedélyt váltottak ki egy 5000 hektáros területre, majd elnevezték Zzyzx Mineral Springs and Health Resort-nak. Azért lett Zzyzx (ejtsd: zájzeksz), hogy minden alfabetikus listán a legutolsó helyen szerepeljen. Az elkövetkezendő években Springer hatalmas vagyonra tett szert. A természetes, de semmiben sem kiemelkedő forrásvizet az egész országban árulni kezde. Marketingjének alapja a víz ásványi anyagainak köszönhető rendkívüli gyógyhatás volt, ami elmondása szerint mindenféle betegséget kikúrált, beleértve a rákot és kopaszságot is. Későbbi elemzések kimutatták, hogy a víznek semmilyen kölünleges tulajdonsága nincs, úgymond... hmmm... sima víz. Nemlétező egyetemekről származó diplomákat mondott magáénak. A "wellness központ" környékét teleültette pálmafákkal és egyéb növényzettel, hogy egy óázis hangulatot hozzon létre. 






A "gyógyforrás"  kereszt alakú fürdőmedencékbe bugyogott fel, amit rejtett bojlerekkel fűtött.


60 szoba, templom, kastély, repülőtér épült az óázisban, egyik utcáját Blvd of Dreams-nek (Álmok útjának) nevezte el. 



Hittérítő prédikációit az országban több mint 200 rádióban sugározták. Nyugdíjasok tömegével érkeztek a "gyógyvíz" miatt, legnagyobb forgalma a '60-as években volt. Gazdagok és szegények egyaránt kisebb vagyonokat adakoztak gyógyulás reményében. A '70-es években telkeket kezdett árulni azoknak, akik oda akartak költözni a "gyógyforrás" közelébe.






 1974-ben az állam rájött a turpisságra, hogy valójában nincs joga semmihez a területen, még a bányászengedélye sem volt érvényes (a bányászati jogot geológusokkal érvényesíttetni kell, bizonyítani, hogy gazdaságos a terület kitermelése), nemhogy szállodaépítésre és állami tulajdonú földek árulására. Letartóztatták kuruzslásért és 49 napot töltött bötrönben. Las Vegasba költözött és haláláig (1985) ott élt.

Érdemes megemlíteni, hogy neki köszönehtő, hogy egy halfajta, a mojave chub (ponyféle) nem halt ki, ugyanis Springer az egyik tavába telepítette, majd minden más természetes élőhelyén kihalt ez a faj, de a tóban még ma is megtalálható.



 A kis kitérő után indultunk vissza a 15-ösre. Van egy kb fél km-es szakasz, ahol az aszfalt tönkrement és nem csinálták meg, de teljesen biztonságosan járható. Ezen a kis szakaszon 4 helyen is felbugyog a forrásvíz.







Szép színekben pompázó kövek, a Soda Lake (száraz tó) hatalmas, sótól fehér messzeségeit lehet megcsodálni, és innen már látni az autópályát is.






Itt a vége, fuss el véle

No comments:

Post a Comment