Ez a túra a visitor centernél kezdődik és a Hoover Dam parkolójának tetején ér véget.
Három és fél mérföld vagy öt egész hat tized kilóméter hosszú egy irányban.
A visitor centernél ingyen parkolási lehetőség van egész napra, igy autónkért nem kell aggódnunk. Indulás elött érdemes fejenként kb 2 liter vizet beszerezni, mert ez bizony a sivatag és főleg nagy melegben életveszélyes is lehet az út.
Én korán reggel érkeztem a parkolóba és már akkor tőbben készülődtek ugyan erre a túrára.
Jól látható merre megy az út a neve Historic Railroad Hiking Trail. Nevezetessége pedig, hogy a Hoover Dam épitése idején itt járt egy ipari vasút amivel a szükséges felszerelést juttatták el a gáthoz. Ma már nyoma sincs a vasútnak, a sineket régen eltávolították és jól kiépített kavicsos ösvényen haladhatunk. Útközben vannak padok ha pihenni szeretne az egyszeri túrista és nyönyörű kilátás lehet a jutalmunk. A vasútvonal útjába eső nagyobb sziklákba alagutat vájtak egész pontosan öt alagút van.
itt az első és közvetlen mögötte a második
második
harmadik
negyedik
az ötödik, ez a leghosszabb és egyben kanyarodik igy nem is látni a végét mikor elindulunk.
Közvetlen ennek a túl oldalán van egy kapu amit sötétedéskor bezárnak, mivel a gát biztonsági védelme miatt nem szeretnék ha gyanus emberkék kihasználnák a lehetőséget és kárt tennének benne.
Nem sokkal késöbb újabb kapuhoz érünk, ha nyitva akkor minden gond nélkül mehetünk tovább.
Itt már több elkerített udvar mellett haladunk, de az út jól érthetően ki van jelölve bátran haladunk rajta.
Innen talan egy mérföld van már csak hátra és elérjük a Hoover Dam Parkoló házának tetejét amire minden akadály nélkül felmehetünk. Itt akár a lépcsőn vagy lifttel lemehetünk az alsó szinten levő üzletekhez vagy akar végig mehetünk a gát tetején is.
A parkolóház tetejéröl jól látni a gátat és az újonan épült Mike OCallaghan-Pat Tillman Memorial Hidat.
Én is először innen csodáltam meg, de már akkor szerettem volna végig menni a hídon mikor kész lett, akkor nem sikerült igy megpróbaltam most. Vissza mentem az ösvényre és az ott levő transformatorok közt kisétáltam az útra. Van ott egy parkoló is ahol a faradt turistákat felvehetik az autós barátok, de csak maximum 30 perces parkolás van itt megengedve és van egy WC is. Szóval vissza mentem a híd parkolóhoz és meglátogattam a hidat is. gyalogosok csak a híd nyugati vagyis a nevadai oldalrol mehetnek fel.
Aki végig akar menni a hidon az 1.3 mérföldet kell gyalogoljon, én végig mentem és megérintettem az Arizona határ kovet :D
a hidról igy néz ki a gát, de mivel a telefonommal fotoztam, sajnos nem a legjobb, de azért szerintem látható elég jól.
A hid arizonai oldaláról igy látszik a parkolóház, korábban ennek a tetején voltam.
Itt végezve vissza lehet menni a túra útvonalára és 4 mérföldes séta után a parkolónál leszünk.
Én körülbelül öt órát töltöttem az úton, de nem mentem le a gáthoz, aki azt is szeretné meglátogatni egyben az számolhat 6-7 órával. szerintem ez egy ideális és egyedi nevadai látogatás lehet minden turistának.
Jó utat és a vizet ne felejtsük el, ez itt egy sivatag.
